Hírek

A mezőgazdaság tekinthető az egyik legfontosabb szektornak, hiszen a GDP 20%-át adja, illetve a foglalkoztatottak 2/3-a dolgozik a mezőgazdaság területén, azonban az ipar számos szegmensében is egyre több az állami és külföldi beruházás. Az ipar legnagyobb része a déli tengerparton, és a fővárosban, Accrában tömörül. A fő tengeri kikötő a fővároshoz közeli Temában található, itt összpontosul a gyáripar nagy része (alumíniumkohó, kőolaj-finomító, acélmű, cementgyár, halkonzerv- és csokoládégyár, textilipar). A nyugaton található másik nagy kikötőváros, Sekondi-Takoradi bonyolítja a faipari áruk és bányakincsek kereskedelmét, ipara is főként ezekhez a cikkekhez kötődik (fűrésztelepek, furnérgyárak). A szolgáltatási szektor a GDP 50%-át teszi ki. Aranykitermelésből, kakaóbab termesztésből és az egyéni átutalásokból származik az ország devizaállományának jelentős hányada. Az arany mellett nemzetközileg is kiemelkedő mennyiségű mangánércet és ipari gyémántot termelnek ki. A nagy mennyiségű, de még szerény kitermelésű bauxit a jövőben növelheti az ország bevételeit. Fontos kőolaj-lelőhely az offshore Jubilee mező, ahol 2010 vége óta folyik a kitermelés. Emellett további olajprojektek állnak fejlesztés alatt, melyek valószínűsíthetően néhány éven belül meg is valósulnak.

A feltételezett olajtartalékok több mint 700 millió hordót tesznek ki, így ez továbbra is jelentősen hozzá fog járulni az ország gazdasági növekedéséhez. Az országot viszonylagos stabilitás és átláthatóság jellemzi, emellett a még kiaknázatlan források is vonzóvá teszik a korábbi Aranypartot a nemzetközi befektetők számára. A Világbank és az IMF ajánlásai alapján kidolgozott fiskális- és gazdaságpolitika elsődleges célnak tekinti a további beruházás-ösztönzést, illetve a külkereskedelem bővítését és tágítását.
GDP – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 21,5%
ipar: 28,7%
szolgáltatások: 49,8% (2013)

Munkaerő – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 56%
ipar: 15%
szolgáltatások: 29% (2005)

Ipar: bányászat, könnyű ipar (textil- és cipőipar), fakitermelés, alumíniumgyártás, élelmiszeripar, cementgyártás, kisebb űrtartalmú kereskedelmi hajók építése, kőolaj

Export partnerek (2012): Franciaország (13.6%), Olaszország (12.4%), Hollandia (8.9%), Kína (7.4%), Németország (4.3%)

Import partnerek (2012): Kína (25.6%), Nigéria (11%), USA (7%), Hollandia (6.2%), Szingapúr (4.5%), Egyesült Királyság (4.1%), India (4%)

Exporttermékek: kőolaj, arany, kakaó, fa, tonhal, bauxit, alumínium, mangánérc, gyémánt, kertészeti termékek

Importtermékek: munkaeszközök, finomított kőolaj, élelmiszerek

Magyar-ghánai kapcsolatok

Az első afrikai magyar kereskedőházat Accrában, Ghána fővárosában nyitotta meg a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) 2014 júliusában. A kereskedőház megnyitóján Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár elmondta, hogy Ghána a világ egyik legdinamikusabban fejlődő országa, amelyre kiemelt figyelmet kell fordítania Magyarországnak, ezért hosszú távú, mindkét ország számára előnyös együttműködésre és a diplomáciai szálak erősítésére törekszik a magyar kormány. A megnyitón Mahama Ayariga ifjúsági- és sportminiszter arról beszélt, hogy a két ország közötti együttműködést időszerű volt elkezdeni, miután számos olyan terület van - például az infrastrukturális beruházások, mezőgazdaság, szállítmányozás, építőipar -, ahol kölcsönösen ki lehet használni a kiépülő kapcsolatok előnyeit. Ghánában kereslet elsősorban új és használt mezőgazdasági és ipari gépekre, gyógyszer-alapanyagokra, ipari vegyszerekre, megújuló energiák biztosítására, valamint olaj- és gázfeldolgozásra mutatkozik. Várhatóan különféle infrastruktúra-fejlesztő projektekre is igény lesz, mint például a kórházak, erőművek, halászkikötők, vízkezelő létesítmények komplett kivitelezése, de közutak építésére, különféle járművekre, köztük autóbuszokra is érkezhet megrendelés a közeljövőben.

2014 októberében a ghánai külügyminiszter-helyettes, Thomas Kwesi Quartey tett látogatást Budapesten és megbeszélést folytatott Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszterrel. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Afrika folyamatosan erősödik, nagy léptékű infrastrukturális fejlesztések kezdődtek, európai és amerikai vállalatok egyre több beruházást hajtanak végre a kontinensen, és ebben a versenyben Magyarország sem akar lemaradni. Ghánával való együttműködés fő területei között a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a gyógyszeripart, az orvosi műszerek exportját és az IT-szolgáltatásokat említette a tárcavezető. Megjegyezte azt is, hogy Magyarország tíz ghánai ösztöndíjas hallgatót fogad majd. A megbeszélésen téma volt többek között a gazdasági együttműködés, az internetes biztonság és az oktatás. A ghánai külügyminiszter-helyettes a tervek között említette egy tudományos és gazdasági együttműködési bizottság felállítását, valamint vízummegállapodás megkötését a két ország között. Thomas Kwesi Quartey beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar-ghánai kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, hiszen sok ghánai diák tanult Magyarországon. Elmondta, hogy Ghána a tudományos fejlődés központjává szeretne válni Nyugat-Afrikában, melyhez a magyar műszaki szaktudás nagy segítséget jelentene. A megbeszélés után a magyar és a ghánai fél aláírta a két ország közötti oktatási együttműködési megállapodást, illetve egy kibervédelmi együttműködés megvalósításáról szóló szándéknyilatkozatot is.

Tiszteletbeli főkonzul: Entz Boldizsár Péter
Iroda típusa: Konzulátus
Cím: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5. IV. em. 40/6.
E-mail: entz@ghana.hu
Telefon/Fax: 240-6698
Mobiltelefon: (30) 940 3421

Ghánai Köztársaság Nagykövetsége - Prága (akkreditálva Szlovákiában és Magyarországon is)
Cím: 16000 Prága 6, Bubenec V Tisine 4.
Telefon: +420 233-377-236
Fax: +420 233-375-647
E-mail: ghanaemb@mbox.vol.cz

Boros Annabella gyűjtése.