Hírek

Ez önmagában nagyon izgalmas, és rengeteg kérdést felvet. Ez az innovatív ötlet és technológia, amivel dolgoztok, ez saját szellemi termék, ti találtátok ki, vagy más is végez műanyag szemétből tégla előállítást?

 

IMRO Alapítvány: A műanyag hulladék ilyen célú újrahasznosítása nem saját szellemi termékünk. A világban számos helyen (főként a fejlődő országokban, pl. Mexikó, Kína) alkalmazzák már ezt a módszert, melynek számos technológiai megnyilvánulási formája van. Az általunk választott eszközállomány (2 daráló, 3 manuális prés) egy viszonylag kezdetleges technológiai szint, de alkalmazta nem igényel jelentősebb technikai felkészültséget és karbantartást, vagyis az általunk megismert benini közegben is kiválóan alkalmazható. A lényeg, hogy a műanyag újrahasznosul, és olcsó építési alapanyag keletkezik (kb. 110 Ft/db egységárú, 300x150x100 mm paraméterű falazótégla).

Mennyire tartósak ezek a téglák, mint építési alapanyag? Kiállják-e a természeti környezet próbáit (erős napsütés, heves esők esős évszakban)?

A műanyag hozzáadásával készült téglák pont annyira tartósak, mint a nálunk is használt vályogtéglák. Tégláink agyag, víz, cement és műanyag daralék hozzáadásával készülnek, a helyszíni tapasztalatok szerint pedig megfelelő építési alapanyagként hasznosíthatók. Természetesen a falak vakolásával - ahogy ez benzinben is szokás - a téglák élettartama nagyban javítható.

 

Afrika Expo: Van-e és ha igen milyen formában szemétszállítás- szemétfeldolgozás azon a területen, ahol dolgoztok? Hogy kell elképzelni egy átlagos helyi lakos szokásait, a szemétgyűjtés, felhasználás, újrahasznosítás területén?

IMRO Alapítvány: A műanyag hulladék szelektív gyűjtését egy helyi hulladékkezelő cég kezdeményezésünkre indította el 2019-ben. Ezt megelőzően erről nem beszélhettünk. A lakosság ilyen szintű tudatossággal nem rendelkezik. Összességében elmondható, hogy a Bohicon belvárosi övezetét lakó 180.000 emberre összesen 18 nagy kontra jut, ahová a lakossági hulladékot elvihetik, amit később talajvédelem nélküli szemétlerakókban helyeznek el a város határában. A hulladék újrahasznosítása klasszikus értelemben nem létezik, habár a műanyag hulladékot, főként a PET palackokat tárolásra, szállításra a későbbiekben sokan tovább alkalmazzák (de ebben inkább a szegénység játszik közre, semmint a hulladékkezelési tudatosság).

 

Afrika Expo: Benin még soha nem szerepelt az Afrika expón emlékein szerint. Keveset tudunk róla.

Milyen Benin? Miért érdemes meglátogatni, milyen érdekes helyeket érdemes felfedezni, és miért? Ajánlanád-e utazóknak Benin felfedezését?

IMRO Alapítvány: Benin egy nagyságrendileg 125 ezer km² ország, 12-13 millió lakossal, Togo és Nigéria között. Külkapcsolatai Európán belül elsősorban Franciaországgal, és részben Oroszországgal erősek, helyi szinten pedig a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségének tagja. Benin nem egy “szafariország”, turisztikailag a régióban található Ghánához vagy Elefántcsontparthoz képest kevésbé kiépült. Ugyanakkor elsősorban kalandorok figyelmébe ajánlanám, akik kevésbé ismert afrikai országokat szeretnének felfedezni. Cotonou, az óceánpart kikötőváros, a mellette elhelyezkedő Nokué-tó, valamint a tó északi részén található Ganvié (Afrika Velencéje) kifejezetten érdekes, autentikus környezetbe nyújt betekintést az ide utazók számára. Emellett az óceánparton (Nagy Rabszolgapart) a rabszolgaság történelmét is nyomon követhetjük, főként Ouidah térségében (egykori rabszolgatelepek, emlékművek). Vallási szempontból pedig a Beninben mai napig meghatározó vudu vallás is fontos vonzó tényezőként azonosítható, mivel több szentély, szakrális hely látogatható turisták számára.

 

Afrika Expo: Környezeti szemléletformáló központ létesítését tervezitek a Hungary Helps Program támogatásával. Megtudhatunk erről többet? Mekkora lesz az intézmény, milyen eszközökkel, milyen tematikával milyen célcsoportot fogtok képezni ott?

IMRO Alapítvány: Terveink szerint az épület egy nagy tanteremmel, és kisebb kiszolgáló helységekkel lesz kialakítva, a méretezés, tervezés jelenleg zajlik. Terveink szerint az építkezés április környékén elindulhat. A központ működtetésére rendelkezünk helyi partnerrel, egy civil szervezettel, melynek tagjai a helyi lakosság/fiatalok környezeti szemléletformálása terén dolgoznak. Fő célcsoportként az általános iskolás gyerekek jelennek meg, ugyanakkor a felnőttek/szakemberek érzékenyítésére is szeretnénk figyelmet fordítani. A képzési anyag terén helyi partnerünk szaktudását, illetve önkénteseink tapasztalatait szeretnénk felhasználni, akik 4 héten keresztül oktattak környezetvédelmet Bohiconban.

 

Afrika Expo: Hogy látod, a helyi partnerek, lakosok, kedvezményezettek mit gondolnak arról, amit csináltok? Van-e esetleg olyan személyes vagy anekdotikus történeted, hogyan fogadták terveteket arról, hogy műanyag szemétből épület épül?

IMRO Alapítvány: A helyi partnerek támogatása, elköteleződése minden szinten kiemelkedő. Csak pozitívumról tudunk beszámolni. Az önkormányzat biztosítja a tevékenységek megvalósítását szolgáló helyi döntéseket, a szemétszállító cég a téglák gyártását, a civil szervezet pedig készen áll a szemléletformálás elindítására. SZámos anekdotánk van, de mind közül a legszebb, hogy a már hetek óta vámeljárás alatt álló darálógépeink - előre nem látható módón - pont akkor érkeztek meg Mohican önkormányzatának udvarára, amikor a polgármesternek vázoltuk jövőbeli terveinket. Ezen mindenki meglepődött, kicsit meseszerű volt.

Afrika Expo: Hogyan éreztétek magatokat az Afrika Expón?

IMRO Alapítvány: Nagyon jó volt hozzánk hasonló szervezetek közösségében lenni és bemutatni szervezetünket. Kiváló alkalom volt a kapcsolatépítésre, a személyes kötődések kialakítására. Számos tapasztalatottal és élménnyel gazdagodtunk.