Hírek

Ismerjük meg közelebbről: Marokkó gazdasága

2016.02.04.

 Az utolsó évtized kezdete óta a marokkói gazdaságot makroökonómiai stabilitás és alacsony infláció jellemzi. A 2013-as kimagasló 4,7%-os GDP növekedés bár 2014-re kicsit lelassult (2,4%) az átlagos terméshozam és az alacsony kereslet miatt, 2015-ben újfent komoly tempóval fejlődött a gazdaság (4,3%). Mindez első sorban az exportnak, a magánbefektetéseknek és a turizmusnak köszönhető, továbbá az ipari és szolgáltatási szektor húzóerejének.

Az euró-övezet válságára az ország az öböl menti államok felé fordulással reagált, onnan vonzva be a külföldi tőkét. A költségvetési deficit csökkentése volt az első kézzelfogható eredménye a 2014-2020-as időszakot átfogó strukturális ipari átszervezésnek. A korábbi évek társadalmi problémáira valós megoldást látszik nyújtani a kormány új stratégiája, mely komoly mértékben épít az újonnan felfedezett regionalizmus adta lehetőségekre. Marokkó 2014-ben 13%-kal növelte a szub-szaharai térséggel folytatott kereskedelmét, de a kereskedelmi mérleg ennek ellenére is deficites maradt (-19,8%-a a GDP-nek). A nemzeti szegénységi ráta 2001 és 2011 között ugyan 15,3%-ról 6,2%-ra mérséklődött, azonban továbbra is a társadalom 15%-a él szegénységi küszöb alatti jövedelemből, illetve fontos kiemelni az óriási lemaradást a városi és a vidéki területek között. A munkanélküliség 2014-ben elérte a 36%-ot a városokban, míg 8,4%-os volt vidéken. A fiatalok munkanélküliségi rátája (15-24 évesek) sajnos kiemelkedően magas, 20,1%-os volt 2014-ben. A 2016 február 2-án aláírt, 1,4 milliárd Dirham értékű 16 ipari beruházási szerződés épp erre a problémára kíván választ adni, 4100 autóipari, elektronikai és repülőgép gyártási munkahelyet teremtve a közeljövőben.

 


Az IMF által 2014 júliusában indított második Megelőzési és Likviditási Program 2016 júliusáig kívánja az országot tartós és inkluzív növekedési pályára állítani. A szegénység általános csökkentésében, a minőségi egészségügyi ellátáshoz valamint az ingyenes oktatáshoz való hozzáférés terén óriási eredményeket ért el a kormány. Ezen felül csökkentette az államadósságot, leszorította a költségvetési hiányt a 2015-ös GDP 4,3%-ára, illetve megreformálta az ÁFA- és nyugdíjrendszereket. A mezőgazdaságon kívüli eredményes szektorok közé tarozik a telekommunikáció, az autógyártás és az építőipar. Kihangsúlyozandók még Marokkó megújuló energiákba fektetett kiadásai, ugyanis az ország felismerte a jelenlegi 95%-os kőolaj-kitettségének fenntarthatatlanságát. Az új energia stratégiának részeként egy a kontinensen egyedülálló hibrid nap- és hőerőművet hoztak létre az algériai határ közelében.
A pozitív helyzet ellenére azonban fontos kiemelni, hogy a növekedési pályán maradáshoz alapvető a kedvező feltételek fennmaradása, aminek egyik legkritikusabb eleme a külföldi beáramló tőke. Január 27-én ugyanis a Marokkói Tervezési Főbiztosság bejelentette, hogy már most év elején felére kívánja csökkenteni a 2016-os gazdaságnövekedési előrejelzéseket. Ezért tehát még inkább sarkalatos, hogy Magyarország is tovább erősítse a Marokkóval fennálló gazdasági kapcsolatait.

 

 

Népesség: 32 987 206 fő
Bruttó hazai termék (PPP): 254,4 milliárd USD, egy főre jutó: 7 666 USD
Pénznem: Marokkói Dirham (MAD) - 1 MAD = 27,87 HUF

Munkaerő-eloszlás szektoronként (2014):
Mezőgazdaság: 40%
Ipar: 20%
Szolgáltatások:40%

GDP szektoronként (2014):
Mezőgazdaság: 15%
Ipar: 30%
Szolgáltatások: 55%

Kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország
Exporttermékek: Textil, elektronikai alkatrészek, műtrágya, citrusfélék, zöldségek
Importtermékek: Nyersolaj, gabona, telekommunikációs cikkek, gáz, villamos energia
Húzóágazatok: élelmiszer-feldolgozás, textilipar, bőrdíszmű, elektronikai felszerelések, kőolaj-finomítás, turizmus
Új feltörekvő szektorok: vegyipar, autógyártás, informatika, repülőgép gyártás
Ásványkincsek: foszfát


Magyar-marokkói kapcsolatok:
A Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ (HTCC), ami egyben az idei Afrika Expo névadó támogatója is, üzletembereknek és vállalkozásoknak nyújt segítséget az afrikai és ázsiai kontinenseken a helyi piaci viszonyok és üzleti kultúra megismertetésével. Első irodájukat Marokkóban nyitották 2013 márciusában, mely jelzi a két ország gazdasági és kulturális közeledését. 2016 januárjában a HTCC és a Magyar-Marokkói Üzleti Tanács szerződést írt alá a Marokkói Űrhajózási Társasággal, újabb befektetési terepet kínálva a magyaroknak. Abban a tervében, hogy 40%-ban megújuló energiára támaszkodhasson a marokkói gazdaság, a magyar HTCC is segíteni kíván: 2016 február 17 és 19 között Dr. Steiner József Visegrádon a 23. Nemzetközi Energiai és Innovációs Fórumon fog beszédet mondani (www.foenergetikus.hu). Ezen kívül a 2. Budapesti Szahara Tudományos Találkozó 2016 Május 20-21-én lesz megtartva, az Afrikai-Magyar Egyesület, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara illetve a SUNWO – Stratégiai Energia Technológiákat Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. szervezésében. Dr. Steiner József a Globoportnak beszámolt Marokkó kiaknázatlan mezőgazdasági és ipari lehetőségeiről, melyek közül kiemelte a folyékony aranyat, ami kozmetikai, egészségügyi és étkezési céllal is felhasználható lenne. Másik fontos kapcsolódási pont lehet az autógyártás, hiszen mindkét országban meghatározó ez az iparág. További érték lehet a marokkói foszfát, ami a trágyázásnál fontos, illetve Dr. Steiner a most épülő naperőmű építésében lát még a magyar IT szakemberek felvevőpiacát. Érdekességként még megemlíthetjük egy marokkói üzletember által a magyar csipkeverésben látott potenciális gazdasági lehetőséget, ugyanis szerinte a Marokkóba érkező turistákat kifejezetten érdekelné a magyar csipke.

 

Írta: Rengei Boglárka, Gyakornok

 

Források:
http://www.lemoci.com/fiche-pays/maroc/
http://www.coface.com/fr/Etudes-economiques-et-risque-pays/Maroc
http://www.africaneconomicoutlook.org/fr/notes-pays/afrique-du-nord/maroc/
http://www.menara.ma/fr/actualit%C3%A9s/economie/2016/01/29/1813673-economie-du-maroc-le-satisfecit-du-fmi.html
http://www.menara.ma/fr/actualit%C3%A9s/economie/2016/02/02/1818054-investissements-signature-de-16-contrats-pour-14-milliard-de-dhs.html
http://htcc.org.hu/hu/
http://htcc.org.hu/hu/2015-10-30-07-51-35/htcc-marokko
http://www.usinenouvelle.com/editorial/maroc-le-hcp-divise-par-deux-sa-prevision-de-croissance-en-2016-a-1-3.N376346
http://www.afdb.org/fr/countries/north-africa/morocco/morocco-selected-projects/
http://dailynewshungary.com/hungarian-moroccan-aeronautics-and-space-research-contract-signed/
http://dailynewshungary.com/renewable-energy-and-hungarian-opportunities-in-morocco/
http://sunwo.eu/
http://www.globoport.hu/137732/morocco-could-be-a-break-out-for-hungarian-firms-interview-with-dr-jozsef-steier/
http://dailynewshungary.com/moroccan-women-would-learn-lacemaking-from-hungarians/